Obedience és Butch

Ebben a sorrendben. Butch amikor hozzám került még nem tudhatta, hogy az életében nagy hangsúlyt kap majd ez a sport. Neki valószínűleg mindegy lenne, hogy mit csinálunk, frizbee, agility, flyball, terelés, ő mindenbe lelkesen beleveti magát. Neki nincs lustálkodós reggele, se éjszakája, valójában a nap bármely szakában nyitom ki az ajtót ott áll farok csóválva készenlétben. Kimegyünk az edzésre és boldogan rohan a barátai közé, érzékelhetően nagyobb figyelmet szentelve a csapat kutyahölgy tagjainak. 😉 Én már teljesen szétesem és csak arra tudok gondolni, hogy jó, akkor ma csak valami alap dolgot nézünk meg, hogy tuti jó legyen, mert szemmel láthatóan nem tud elszakadni a pajtiktól. Aztán fellépünk a pályára és érzem, hogy rám kapcsolódik és  magabiztosan megcsinál mindent amit tanítottam neki. Ez az amit igazán szeretek benne és ebben a sportban is, hogy pontosan azt fogom látni a pályán amit megtanítottam a kutyámnak. Ez kell, és az elhatározás, hogy ez igenis jó lesz nekünk, mert mire azt a kismillió feladatot a megfelelő precizitással végrehajtja, az idő…sok idő… és hol vannak még a versenyek. 🙂 Nekem minden edzés sikerélmény amikor ki tudom hozni belőle azon a szinten a feladatokat ahol tartunk, amikor látom, hogy végig élvezi, hogy az apró részletek lassan összeállnak egy kicsit nagyobb egésszé. Amikor látom, hogy boldogan dolgozna még! Még egy nagy közös játék, én lihegek, Ő meg kilépve a pályáról már át is kapcsolt megint szeleburdi kamasz kutyába és szalad a többiekkel bandázni. 

Butch FROGos kutya ami azt jelenti, hogy ugatás helyett brekeg, magának mossa a zöld kendőcskéjét és éjjel álmából felkeltve is elvonyítja az indulót. Na jó nem. De azért vannak dolgok amik kötelezőek, például elviselni egy rakat dorbézoló csajt a csapat táborban. 😀 Minden kutyával kulturáltan kell viselkednie, csak pozitív módszerekkel tanulhat, gyakorlás közben és a pályán jól kell éreznie magát, minden gyakorláson sokat kell velem játszania hogy jó kedvem legyen, és valami módon jeleznie kell ha ellustulnék és kimaradna pár edzés. Az átrendezett kert látványa jellemzően arra utal, hogy nem fektettem elég energiát a közös felkészülésünkbe. 😀 

Köszönöm az edzésen készült képeket Frittmann Ivettnek!